Mélyebb tanulmány - Annak a hitnek a következménye, hogy az embert Isten teremtette

Mivel Isten képére vagyunk teremtve, testünk szerkezete azt hordozza magában, hogy önmagunkat teljesen Istenre bízzuk (Mt. 22:19-21). Mindaz, ami Isten képét hordozza - a testünk is - neki kell adni. “Ő alkotott minket, az övéi vagyunk” (Zsolt. 100:3). A gyakorlatban az övé kell, hogy legyünk, mert ő a teremtőnk. Ezért az, hogy a teremtésben hiszünk inkább, mint az evolúcióban, több mint egyszerű hiedelem. Azt is jelenti, hogy életünk a teremtőnek lett adva. Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette, ezért nem szabad embereket átkozni (Jakab 3:9). A kép okán, amelyet hordoznak, úgy kell minden ember iránt viszonyulnunk, mint Istenhez. Nem viszonyulhatunk emberhez, úgy mint, az állatokhoz, amelyek nem Isten képét hordozzák, és mivel Isten képére és hasonlatosságára teremtődtünk, nem ölhetünk meg más embereket (Gen. 9:6). Jakab ugyan ezt mondja lényegében véve tanításában - mivel Isten képét hordozzuk, nem átkozódhatunk. Az átkozódás egyenértékű az öléssel. Ez az a pont, ahol Jakab a Teremtés könyvére hivatkozik. Egyszerűen mások tisztelete része annak a megingathatatlan hitnek, hogy mások is Isten képére és hasonlatosságára teremtettek.

Figyeljünk oda viselkedésünkre

A 94. zsoltár 8. és 9. verse arról beszél, az ostobákból/bolondokból bölcsek legyenek, és ügyeljenek viselkedésükre, mert: “Aki a fület, az ne hallana. Aki a szemet teremtette, az ne látna?”. Ezen a tényen gondolkodva, megértve, hogy Isten a tervezőnk és teremtőnk egyből elvezet oda, hogy Ő valóban mindent lát és hall. Ez az elv erősen összeköt Vele, és arra figyelmeztet, hogy Teremtőnk jelenlétében éljük az életünket. És ne feledjük, hogy Isten hatalmában és teremtő erejében való hit vitte el Jóbot a megbánáshoz, ez nem egy olyan dolog, amelyben passzívan hihetünk. Csak azért mert, “Kezed alkotott és megerősített, [ezért] tégy értelmessé, hogy megtanuljam parancsaidat” (Zsolt. 119:73). Dávid megértette, hogy Isten képére és hasonlatosságára van teremtve, és ezért feladata, hogy lelkiekben is Isten moralitását kell magára vennie, ezért kérte az erőt, hogy engedelmeskedni tudjon Isten akaratának.

A munka

Sokszor elfelejtjük, hogy a munka a teremtés következménye, és nem a bukásé. Isten a munkát úgy képzelte el, mint egy együttműködést az ember és közötte, az általa elképzelt önmegvalósítás céljából, ezért olyan fonák a lustaság kultúrája, amit az alkohol fogyasztásának a kultúrája is táplál. Létezik az a szándék, hogy minél több “szabadideje” legyen az embernek a flaska számára, jóllehet a munka akár melyik formája a teremtésben Isten szándéka volt.

A személyiség értéke

Csak azok, akik hisznek abban, hogy Isten teremtette őket és, hogy van megváltás, tudják igazából értékelni a személyiséget. Csak ők tudják felfogni, mit jelent emberi lénynek lenni - hogy nem egyszerűen állatok vagyunk. Az emberi élet csodája az, amely arra inspirál bennünket, hogy megmentsük az embereket az által, hogy az evangéliumot hírdetjük/elmondjuk nekik. John Stott ezzel kapcsolatban a következő hatásos kommentárt tette: “Amikor az embereket alacsonyra értékelik egy társadalomban, akkor abban minden elromlik. Ha az anyákat és gyerekeket lenézik; ha a betegeket tehernek tartják, ha az időseket úgyszintén, ha a kisebbségi etnikumokat hátrányosan megkülönböztetik; a kapitalizmus a legrondább képét mutatja. Kizsákmányolás folyik a bányákban és gyárakban; az elítélteket bántalmazzák a börtönökben; a másfajta véleményeket elfojtják. A szélsőjobb és a szélsőbal is kitalálta a maga Bensenjét és Gulágját. A nem hívőket halni hagyják elveszettségükben; nincs szabadság, méltóság és felhőtlen öröm. Az emberi életet így élni nem tűnik érdemesnek. De amikor az embereket nagyra értékelik, a belőle fakadó értékek miatt minden megváltozik. Az asszonyokat és gyerekeket tisztelik, a beteget ápolják, az öregeket méltósággal hagyják élni és meghalni is, a más véleményűeket (disszidenseket) meghallgatják; az elítélteket visszavezetik a társadalomba, a kisebbségeket védik, a munkásoknak méltányos fizetést adnak, rendes munkahelyi körülményeket hoznak létre, és haszonból arányosan részesülhetnek, és az evangélium is bárhova, a világ legvégére is eljuthat. Miért? Azért mert az ember számít, mert minden férfi, nő és gyerek magán hordozza annak a jelentőségét, hogy Isten képére és hasonlatosságára teremtetett.”