1.1 Bevezetés
Előszó
Korunk társadalmában az alkoholizmus problémájával kell szembesülnünk. Ez nagyjából 14 millió amerikait közvetlenül is érint(1); az amerikai családok 43%-ában van alkoholista családtag(2). Amerika munkaerőpiacának 10%-a érintett az alkoholizmustól. Nagyjából kétszeres a nagyságrend Kelet-Európában és Oroszországban. Ha bármily más kór ilyen hatással lenn a lakosságra, mint az alkoholizmus, akkor nemzeti szükségállapotot hirdetnének meg. A tény viszont az, hogy az alkoholizmus egy nagy, de eltitkolt probléma. Az a tény, hogy mi Krisztadelfiánok vagyunk, nem tesz bennünket immúnissá erre a problémára. Ez azt jelenti, hogy sok Krisztadelfian hívő kényszerül azzal küzdeni, hogy családtagjai vagy szerettei alkoholisták. Ez a tanulmány nekik íródott, és nem magával az alkoholizmussal, és gyógyításával foglalkozik.
Bizonyos értelemben teljesen alkalmatlan vagyok, hogy ezt a tanulmányt megírjam, sem alkoholista nem voltam, sem bármilyen problémám nem volt az alkohollal. Olyan családban nőttem fel, ahol, alkoholt fogyasztottak, de soha sem mértéktelenül, úgy hogy probléma származzon belőle. Feleségem van, aki mértékkel használ alkoholt. Életem jelentős részét a világ szegényebb országaiban töltöttem igét hirdetve, felnőtt életem legnagyobb részét az egykori Szovjetunióban éltem le. Itt találkozhatunk az alkohol kapcsolatos legnagyobb visszaélésekkel a világon. Emberekkel foglalkozva érdeklődésem mindig az egyénekre összpontosult. Az alkohollal kapcsolatos problémák állandóan visszatértek. Különösen a szívemen viselem a szláv népek sorsát, közöttük az alkohol a legnagyobb átok, olyan, mint sehol máshol. Sokkal többet láttam, mint a külső szemlélők általában, a szégyent, a fájdalmat, az emberi lealacsonyodást, amely azokat a családokat érinti, akik az alkoholizmussal szembesülnek. Ez volt az oka annak, hogy még 1990-ben elhatároztam, nem fogok többé alkoholt inni. Túl sokat láttam abból a rombolásból, amit a “mértékletesen fogyasztott” alkoholról mondanak, így számomra nem volt nehéz megtartani a fogadalmat. Az alkoholisták nem tudnak mértékletesen inni. Egyszerűen nekik inniuk kell. És végül sok olyan rendes keresztény barátom van, akik alkoholisták. Lépésem feléjük, amelyet a szeretet diktál, lelkiismeretem szerint az, hogy a következőket mondjam: Nézd, hagyd abba az ivást. Teljesen. Én nem iszom, egyáltalán nem. Ne iszok a hátad mögött sem, amikor nem látod. Nem ülök le egy magányos útszéli vendéglőbe sem, és akkor sem, amikor a repülőben a felszolgáló bort kínál. Esküszöm, nem iszom, veled vagyok. Nem lehet számodra soha magyarázat, hogy “mértékkel” fogyassz, mert én ezt meg tudom állni, hogy egyáltalán ne fogyasszak. Én így értem Pál szavait arról, hogy ne azt cselekedjük, ami saját lelkiismeretünk szerint való, de másokat megbotránkoztat. Ő a rómaiakhoz és a korintosziakhoz (korintusiak) írott levelében úgy érvel, hogy semmit sem tegyünk, ami, a hívőt visszavetné régi bűnös viselkedéséhez. Az első évszázadban ez a bálványimádás volt, nekünk ma, és nekem is, mint aki Kelet-Európában él, ez az alkoholizmus. Tehát jobb nem tenni semmit, olyat, ami a hívőt “akiért Krisztus meghalt”, arra bátorítaná, hogy visszaforduljon. És ugyan ez a véleményem az Ótestamentum parancsáról is, miszerint ne tegyünk követ a vak elé - azaz ne tegyünk semmit, ami a másik bukását okozza, kárára van. Ez “kedvességet... képmutatás nélküli szeretetet” igényel, hogy “senkinek semmilyen megütközést nem okozunk” (2 Kor. 6:3). Még az esküvőmön sem ittam alkoholt, egyedüliként a társaságban, még az ünnepély részeként sem, egy kortyot sem. Ezt nem csak azért mondtam, hogy bármily módon is nevetségessé tegyem. Nem azért mondom ezt, hogy dicsekedjek, számomra ez nem volt áldozat. Nem a teljes absztinencia mellett ágálok, még akkor sem, ha ez az én személyes álláspontom.(3) Azért beszélek erről, mert tudom, hogy sokan vannak, akik életét az alkohol befolyásolta (és családjaik olvasni fogják ezeket a szavakat, és mások is). És azért mert nem szeretném, ha elfelednétek, hogy honnan jöttem. Ez a tanulmány mégsem annyira az alkoholistáknak szól, hanem családjuknak és barátaiknak. Azt szeretném, ha megértenétek, láttam, amit láttam... a szenvedéseket, amiben olvasóm is benne lehet. És mint te, én is vigyázok magamra, és ez az, amiért nem kóstoltam alkoholt 14 teljes éve [kivéve az úrvacsora borát], és imádságosan írtam e tanulmányt.
Duncan Heaster
Riga, Lettország
1. Az alkoholista megértése
1.1 Bevezető
Túl gyakran koncentrálunk kizárólagosa a probléma jeleire. Feleséged iszik, így a gyerekek nem kapnak gondoskodást. Más gondok is jelentkeznek, zavarba ejtő, hogy az üvegre figyel nem rád, vagy bármi másra... De ahhoz, hogy kimásszon a bajból, arra van szükség, hogy a férje meg akarja érteni. Nem szükségszerűen azt kell megérteni, hogy miért alkoholista - ez a legfinomabb pszichoterápia hatáskörébe tartozik, és a szentírás is többnyire hallgat erről. Inkább azt kell megérteni mi mindenen esik át, mint alkoholista.
